Titkos maja városra bukkantak régészek a mexikói dzsungel mélyén
Különleges ősi maja várost találtak régészek a mexikói Yucatán-félsziget dzsungelében, egy egészen magas, piramis-szerű építmény maradványait is felfedezték.
Különleges ősi maja várost találtak régészek a mexikói Yucatán-félsziget dzsungelében, egy egészen magas, piramis-szerű építmény maradványait is felfedezték.
Nagy előrelépést jelenthet a maja kultúra kutatásában és megértésében a Sak Tz'i maja királyság fővárosaként bemutatott lelőhely.
Sokkal összetettebb lehetett a maja kultúra, mint azt eddig gondolták a régészek. A frissen felfedezett maja városban nagyjából 7-11 millió ember élhetett.
A maja uralkodó, Pakal portréjára bukkanhattak rá Palenque romvárosban mexikói régészek – tette közzé a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
Február elején az egész világot bejárta a nem mindennapi hír: egy kutatócsoport modern lézeres távérzékelő technológiával egész városokat és hatvanezernél is több, ember alkotta objektumot talált a guatemalai esőerdő mélyén. A különleges felfedezésről a Nat Geo elsőként készített átfogó filmet Elveszett maja városok nyomában címmel.
Eddig ismeretlen ősi maja építmények - piramisok, paloták, gátak, összesen több mint 60 ezer különálló szerkezet - nyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport lézeres távérzékelés segítségével Guatemalában.
Az éghajlatváltozás játszhatott közre a maja civilizáció bukásában - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely kétezer év klimatikus adatait elemezte Belize-ben, egy cseppkőbarlangban. A kutatások eredményeit összefoglaló tanulmány a Science pénteki számában látott napvilágot.
Bámulatos vízellátórendszert építettek a legegyszerűbb eszközökkel a maják; az építményt a guatemalai Tikal város ásatásain fedezték fel.
Maja uralkodónő végső nyughelyét fedezték fel Guatemalában; a kétezer éves temetkezést egy későbbi, "mindössze" 1300 éves sír alatt tárták fel. A felfedezésről az Antiquity című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A maják rituális áldozatait találták meg egy víz alatti barlangban a Yucatán-félszigeten, életüket aszály idején ajánlhatták fel az isteneknek.
A maja városok épületei hangfalakként, erősítőkként működtek, amelyek viszonylag nagy távolságra juttatták el a zenét vagy a beszédeket - állítják mexikói kutatók.